2007. március 9., péntek

KilencKedvenc


Végül engem is utolért egy KilencKedvenc játék, mégpedig Henrietta invitálásában, és azt kell mondanom, hogy példátlan kíszúrásnak tartom a kilenc kedvenc könyvlistát, mert a 9 az -1 a Nagy Könyv tizeséhez képest, és én már akkor is vért izzadtam.
Na mindegy, azért lássuk a listát:

- Bókai János: Bohémek és pillangók. Puccini életrajza, és én egyszerűen szerelmes vagyok Puccinibe.
- Lucy Maud Montgomery: Anne I.-VIII. Mert rokonlelkek vagyunk.
- B.S. Aldrich: És lámpást adott kezembe az Úr... Megindító családregény, az első soránál elkezdek sírni, és abba sem tudom hagyni egészen a végéig.
- Dumas: A három testőr-trilógia. Szeretem a GigantoFrancia regényeket.
- Charlotte Brontë: Villette. De a Brontë nővérek cakkundpakk jöhetnek, mint pl: az Agnes Grey, a Jane Eyre vagy a Wildfell asszonya.
- Mikszáth Kálmán: Különös házasság vagy a Noszty fiú esete Tóth Marival. Bámulatos nyelvi teremtőerő, kár is ragozni.
- Karin Michealis: Bibi. Szanaszét nevettem magam rajta.
- Jókai Mór: A cigánybáró vagy a Kőszívű ember fiai. Nem tudok választani
- Frances Mayes: Napsütötte Toscana és folytatása, az Édes élet Itáliában. Ezek nem regények. Példaképek.

És ha lehetne egy ráadás plusz egy, akkor az Gárdonyi Gézától lenne az Ábel és Eszter vagy az Ida regénye, de betartom a szabályokat, és nem csalok. Épp csak megjegyeztem.

Fogalmam sincs, hogy mennyi embernek kell továbbpasszolni, de remélem nem kilenc másiknak, mert szerintem nem is olvassa kilenc másik blogger a blogomat. Szóval akkor legyenek azok, akikről biztosan tudom hogy néha benéznek, és van rá esély hogy észreveszik a passzot: Hedgie, Senoi, Bridgetj, Gretagarbo, meg Lucia kedvenceire is nagyon kíváncsi vagyok, akiről ugyan nem tudom biztosan, hogy néha, csak azt hogy egyszer biztosan. Vili?

(Az is lehet, hogy a füle botját se mozdítja majd egyik se, amit én abszolút megértek, mert úgy vettem észre nagy divat mostanság utálni a felsorolós játékokat a bloggerek és bloggerinák körében, amit szintén megértek, és ha nem könyvekről lett volna szó, akkor valszeg én se mozdítanám a fülem botját se - csak tudnám hol van a fülemnek botja - és ha valaki azzal jönne, hogy soroljam föl a kedvenc kilenc lábujjamat, vagy kilenc kedvenc hajszálamat a fejem tetején, lévén hogy a többi téma már kellő alapossággal ki lett merítve, hát én is egyszerűen süketnek tettetném magam. Ennek a könyv dolognak is igazán akkor lenne értelme, ha azokról a könyvekről írnánk listát, amiket el szeretnénk majdolvasni, mert akkor a rokonságunknak barátainknak és üzletfeleinknek nem kéne ajándékötleteken törniük a fejüket, illetve tág tere nyílna a lebeszélés vagy rábeszélés fórumának, amit egy márolvasott könyv esetében ugye tökéletesen hiábavaló lenne feszegetni.)

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

A Jane Eyre-t én is imádom. :)